A koleszterin és a keringés
Miért hasznosak a koleszterinek, és miért lehetnek ártalmasak? Mi a különbség a HDL- és az LDL-koleszterin között, és milyen szerepet játszanak az érelmeszesedésben? Kérdések, melyekre már fiatalon is érdemes odafigyelni!
A zsírok a szervezet alapvető építőmolekulái. Közéjük tartoznak a trigliceridek (három zsírsavból és egy glicerinből álló vegyületek) és a koleszterinmolekulák is.

Koleszterin fontos szerepet tölt be az élő szervezetben. A sejtfal felépítésében, epesav-, hormon- és vitaminképzésben és más területeken is nélkülözhetetlen. Az érfalakra lerakódva azonban csökkenti az erek rugalmasságát és szűkíti az érkeresztmetszetet. Ezzel rontja a vérellátást, melynek következtében a sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez. Az ereknek ezt a kóros állapotát nevezik érelmeszesedésnek vagy arterioszklerózisnak.

Ahhoz, hogy a koleszterin optimális eloszlásban legyen jelen a szervezetben, a koleszterint bonyolult szabályzási rendszer segítségével ide-oda kell szállítani. Az LDL-koleszterin a koleszterint a májból szállítja a sejteknek, ha viszont túl sok termelődik és a sejtek keveset használnak fel belőle, akkor a koleszterin lerakódik az érfalba, ezért az LDL-koleszterint "rossz koleszterinnek" is nevezik. A HDL-koleszterin szerepe abban áll, hogy a már lerakódott koleszterint az érfalból visszaszállítja a májba, és így védi az érfalat - ő a „jó koleszterin”.

Az érelmeszesedés szempontjából tehát nemcsak a vér koleszterinszintje, hanem az egyes koleszterinrészek egymáshoz viszonyított aránya is fontos.

A rutinszerű laborvizsgálat során a vér összkoleszterin-, triglicerid, HDL- és LDL-szintjét szokták meghatározni. 12-14 órás éhezés után történik a vizsgálat, mivel a triglicerid értéket az étkezés befolyásolja. A vér koleszterinértékének felső határa normális esetben 5,2 mmol/l.

A szívinfarktus és trombózis kialakulásának kockázata a vér koleszterinszintjének emelkedésével hatványozottan fokozódik.

A zsírok kétféle módon jutnak a vérbe: a táplálkozással és a szervezet belső anyagcseréje útján. A magas vérzsírszint oka lehet örökletes anyagcserezavar vagy a szervezet anyagcseréjének változása különböző betegségek miatt (pajzsmirigy alul működése, ill. cukorbetegség esetén). Betegségek mellett okozhatja még a mozgásszegény, egészségtelen életmód, és helytelen, túl sok zsírt tartalmazó táplálkozás.

Ha magas koleszterinszintet valamilyen betegség közvetetten okozza, akkor az elsődleges betegség gyógyítása a koleszterinszint rendeződéséhez vezethet.

A táplálkozás okozta magas vérzsírszint az étkezés módosításával (diétával) általában jól befolyásolható; a belső "forrásból" származó magas koleszterinérték esetén viszont a diéta mellett legtöbbször gyógyszeres kezelés is szükséges.

A vérkeringési zavarok megelőzése érdekében 20 éves kortól 5 évente, 30 éves kortól legalább évente javasolt a koleszterinszint ellenőrzése!
« vissza